E-mail: info@eupalyazat.info | Mobile: +36 70/327-2146

mikro-, kis- és középvállalkozások

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása az 1996 óta történt gazdasági fejlemények (infláció- és termelékenység-növekedés) és a leszűrt gyakorlati tanulságok tükrében frissítésre szorul.

Az új meghatározás tehát minősíti a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) és a mikrovállalkozás fogalmát. Megerősíti az ilyen vállalkozások számára kialakított közösségi programok és szakpolitikák hatékonyságát. A cél annak biztosítása, hogy azok a vállalkozások, amelyek gazdasági ereje meghaladja egy kkv-jét, ne részesüljenek a kifejezetten a kkv-k számára szóló támogatási mechanizmusokból.

Mikro-, kis- és középvállalkozások

A mikro-, kis- és középvállalkozásokat foglalkoztatotti létszámuk és forgalmuk vagy mérlegfőösszegük szerint határozzák meg.

Az a vállalkozás minősül középvállalkozásnak, amely 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

Az a vállalkozás minősül kisvállalkozásnak, amely 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.

Az a vállalkozás minősül mikrovállalkozásnak, amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.

Önálló, partner- és kapcsolódó vállalkozások

A kkv új meghatározása tisztázza a vállalkozások tipológiáját. A vállalkozások három típusát különbözteti meg annak függvényében, hogy a tőkeérdekeltség aránya, szavazati jogok vagy meghatározó befolyás gyakorlására vonatkozó jog szempontjából milyen kapcsolatban állnak más vállalkozásokkal.

  • önálló vállalkozások;
  • partnervállalkozások;
  • kapcsolódó vállalkozások.

Az önálló vállalkozások messze a legelterjedtebbek. Ebbe a csoportba tartozik minden olyan vállalkozás, amely nem a másik kettő (partner- vagy kapcsolódó) típusba tartozik. A vállalkozás önálló, ha:

  • más vállalkozásban való érdekeltsége nem haladja meg a 25%-ot;
  • más vállalkozás vagy állami szerv vagy több kapcsolt vállalkozás vagy állami szerv együttesen 25%-nál kevesebb érdekeltséggel rendelkezik benne, néhány kivétellel;
  • nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolókat, és nem szerepel olyan vállalkozás beszámolóiban, amely konszolidált éves beszámolókat készít, tehát nem kapcsolt vállalkozás.

Egy vállalkozás továbbra is önállónak tekinthető – még akkor is, ha a fentiek alapján eléri vagy meghaladja a 25%-os maximumértéket –, ha olyan kategóriába tartozó befektetőnek – például „üzleti angyalnak” – van benne részesedése, akinek szerepe a vállalkozások finanszírozásának és létrehozásának segítése.

Partnervállalkozások: Ez a típus olyan vállalkozásokat jelent, amelyek jelentős pénzügyi partnerségeket hoznak létre más vállalkozásokkal anélkül, hogy bármelyikük tényleges közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorolnának a másik felett. A partnervállalkozások nem is önállók és nem is egymáshoz kapcsolódók. Egy vállalkozás akkor partnere egy másik vállalkozásnak, ha:

  • legalább 25%-os, de 50%-ot nem meghaladó érdekeltsége van a másik vállalkozásban;
  • a másik vállalkozásnak legalább 25%-os, de 50%-ot nem meghaladó érdekeltsége van a pályázó vállalkozásban;
  • a pályázó vállalkozás nem készít a másik vállalkozást magában foglaló, konszolidált éves beszámolót, és nem szerepel a másik vállalkozás vagy annak kapcsolt vállalkozásának konszolidált éves beszámolójában.

A kapcsolt vállalkozások alatt olyan gazdasági helyzetben levő vállalkozások értendők, ahol a csoport annak révén jön létre, hogy a többségi tőke vagy szavazati jogok felett közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorolnak (többek között megállapodások vagy bizonyos esetekben egyéni részvényesek révén) vagy a vállalkozás felett döntő irányítást gyakorolnak. Az ilyen esetek ritkábbak és nagyon eltérnek az előbbi két típustól. Annak érdekben, hogy elkerülje a vállalkozásoknál előforduló értelmezési nehézségeket, az Európai Bizottság ezen vállalkozási típust úgy határozta meg, hogy – minden olyan esetben, amikor azok alkalmasak voltak a meghatározás céljára – elfogadta a Tanács több éve érvényben levő, konszolidált beszámolókról szóló 83/349/EGK irányelvének 1. cikkében megállapított feltételeket. A vállalkozások tehát általában azonnal tudják, hogy kapcsolt vállalkozások-e, mivel az említett irányelv értelmében kötelesek konszolidált éves beszámolót készíteni, illetve konszolidálás révén szerepelniük kell azon vállalkozás beszámolóiban, amelyek kötelesek konszolidált éves beszámolót készíteni.

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározására vonatkozó foglalkoztatotti létszám

A létszám az éves munkaegység (ÉME) számának, azaz azon személyek számának felel meg, akik teljes munkaidőben dolgoztak a szóban forgó vállalkozásnál, illetve annak nevében a figyelembe vett referenciaév egésze folyamán. Azon személyek munkáját, akik nem dolgozták le a teljes évet, vagy részmunkaidőben dolgoztak, az ÉME törtrészeként számolják el. A szakmai képzési, illetve szakképzési szerződéssel szakképzésben részt vevő szakiskolások vagy diákok, illetve a szülési vagy szülői szabadságon lévők nem tartoznak bele a foglalkoztatotti létszámba.

A meghatározás jogi értéke

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása csak bizonyos ügyekben kötelező, mint például az állami támogatás, a strukturális alapok vagy közösségi programok végrehajtása esetén, különös tekintettel a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra.

Az Európai Bizottság mindazonáltal sürgeti, hogy a tagállamok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap alkalmazzák azt referenciaként. Ily módon egységesebbek és hatékonyabbak lesznek a kkv-k támogatása érdekében hozott intézkedések.

Ütemterv

Annak érdekben, hogy zökkenőmentes legyen a közösségi és nemzeti szintű átállás, az új meghatározást 2005. január 1-je óta alkalmazzák.

A Bizottság a 2003. május 6-i meghatározás alkalmazásának felülvizsgálata alapján, valamint figyelembe véve a kapcsolt vállalkozásokról szóló 83/349/EGK irányelv 1. cikkének említett irányelvből eredő módosításait, szükség esetén módosítani fogja ezt a meghatározást – különösen a forgalomra és a mérlegfőösszegre vonatkozó felső határértékeket –, hogy ily módon figyelembe vegye az uniós tapasztalatokat és gazdasági fejleményeket.

Háttér

A Bizottság elfogadja a mikro-, kis- és középvállalkozások új meghatározását, amely 2005. január 1-jétől lép a 96/280/EK ajánlásban megállapított meghatározás helyébe.

Feliratkozás RSS - mikro-, kis- és középvállalkozások csatornájára